Pax Islamica - Az Irgalmas és Könyörületes Allah nevében!

Allahot kérem, hogy áldjon meg mindenkit és áldja meg e hónapot számunkra. Jó, boldog és békés Ramadánt kívánok mindenkinek és elfogadott imádatot!

Csak napok, vagy talán órák kérdése és kezdetét veszi a ’böjti hónap’ a muzulmánok körében, amikor is tilalmak egész sora vár a hívőkre napkeltétől napnyugtáig 29 napon keresztül. A hit megvallása és a szegénység problémájával való szembesülés a fő célja az egy hónapos ünnepnek.

Ramadan mubarak, azaz Boldog Ramadánt! – csendül fel hamarosan (szeptember 1-jen vagy 2-kán) a hagyományos üdvözlés az iszlám világban. Mindennap karácsony – tömören így jellemzik a muzulmán vallásúak az Iszlám böjti hónapot, a Ramadánt. Kivilágított mecsetek, hatalmas Ramadán-lámpák, a mellékutcákban felállított asztalok, felbolydult nyitvatartási rendek, kora délutáni közlekedési dugók – ezek a nem muszlim hívő külföldiek első benyomásai, ha ebben a hónapban akár Kairóban, akár Isztambulban, avagy bármelyik más muzulmán nagyvárosban járnak. A Ramadán havi böjtölés az Iszlám vallás öt 'pillére' (törvénye) közül a harmadik. A hónap 29 napja alatt az igazhívő muszlimnak napkeltétől napnyugtáig tilos ennie, innia, dohányoznia és szexuális életet élnie.

Egyedül a betegek, az utazók, a kisgyermekek, a várandós és szoptató nők mentesülnek a Ramadán havi böjt alól, amelynek két fő célja van. Egyrészt az előírt megpróbáltatásokkal az igazhívő azt bizonyítja Allah előtt, hogy önfegyelemmel és mindössze lelkének 'táplálásával' felül tud kerekedni a testi vágyakon. Éppen ezért a Ramadán hónapja alatt a muszlimok igyekeznek minél többet olvasni az Iszlám szent könyvéből, a Szent Koránból. Sőt, legalább egyszer a végére is kell érniük. Vannak, akik több órát is a mecsetekben töltenek Szent Korán-recitálásokat hallgatva, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek Allahhoz. A jótékonykodás, az alamizsnaosztás csak növeli ennek az esélyét, s a közhit szerint főleg a hónap utolsó tíz napja rendelkezik különleges spirituális erővel.

A böjt másfelől kiváló mód arra, hogy a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit, így szembesülve a szegények problémáival. A napnyugtát jelző müezzint sokan már az asztalnál ülve várják. A 'böjttörő' (iftár) étkezés rendszerint néhány szem szárított datolyával vagy egy-két korty cukros, szárított gyümölcsökkel elkevert tejjel kezdődik, hogy helyreálljon a szervezet vércukorszintje. Egy rövid ima után többszöri, kiadós étkezés következik, melyet csak a pihenések idejére függesztenek fel. Az utolsó falatozásra (szuhur) még napkelte előtt kerül sor, amelyre akár az alvást megszakítva is időt szánnak.

A Ramadán-étkezéseket az édességek uralják, így a kunafa, a baklava, a katayef. A kókuszreszelékben vagy cukros lében 'tocsogó', mogyoróval és mazsolával töltött desszerteket pedig már a színes tévéműsorok alatt rágcsálják el a hívők.

A Hatalom Éjszakáján angyalok szállnak a Földre
A Ramadán hónap 27. napját a Hatalom Éjszakájának is nevezik. Az Iszlám hagyomány szerint ugyanis ekkor érkezett meg Allahtól – Gábriel arkangyal révén – a Mekkában tartózkodó Mohamedhez (s.a.w) a Szent Korán. A szent könyv állítása szerint ez az éjszaka annyira dúskál a szentségekben, az isteni megnyilvánulásokban, hogy több ezer éj történéseivel is felér. Az ég angyalai ezen a napon szállnak le a Földre, ám őket csak az erre érdemes személyek láthatják meg. Éppen ezért sok muzulmán az egész éjszakát imádkozással, Korán-olvasással tölti a mecsetekben.

A mai napon, 2008. Július 23.-án elindul a Magyar Iszlám Közösség szervezésében, a Rákóczi Szövetség segítségével a Szurdokpüspöki Község által adományozott Kopjafa Mikes Kelemen emlékére a törökországi Rodostóba.

A Közösség tavaly kezdeményezte az akciót.

Időközben bekapcsolódott Szurdokpüspöki Község is, mivel a Közösség évek óta több alkalommal támogatta gyermekjátékokkal, élelmiszerrel a település lakosságát a katolikus plébánián keresztül.

A szurdokpüspöki illetőségű Rózsa Zoltán-Márton.faragta meg székely mintákkal a kopjafát, melyet a helyi római katolikus plébánián Július 20.-án felszenteltek.

 
Július 25.-én Rodostóban a Rákóczi Emlékházban lesz a Kopjafa felavatva Mikes Kelemen emlékére.

A Magyar Iszlám Közösség, mint eddig mindenkor, most is híd kíván lenni a magyarság, Magyarország és az Iszlám Világ között!

Őrizni kívánjuk nemzeti értékeinket ugyanúgy, mint önként választott vallásunkat, az Iszlámot!

Akciónkkal a békességet, a megértést, a toleranciát és a párbeszédet kívánjuk elősegíteni különböző vallások és népek között!

 

Tisztelettel: a Magyar Iszlám Közösség

.
Rózsa-Flores Eduardo:
Kopjafa Szurdokpüspökiből Rodostóba (4)
a

Az együttműködés és a szeretet gyümölcse Megáldották a jeles Mikes Kelemen kopjafáját!

Vasárnap, július 20. Szurdokpüspöki

Ma, Bátor napján, a délelőtti Istentisztelet előtt, a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben, a Szentkereszt templomban, felszentelték a község által adományozott, és a helyi fafaragómester Rózsa Zoltán-Márton által készített Mikes Kelemen kopjafát.

A római katolikus egyház pásztói plébánosa, a Szurdokpüspöki egyházközség kormányzója, Kecskés Attila atya hangsúlyozta, nem a tárgyat, tehát nem a kopjafát magát áldja meg, hanem azt kinek emlékére állíttatik Rodostóban, és azon túl mindazokat kik előtte tisztelegnek majd Mikes Kelemen emlékének. Mikes Kelemen olyan értékeket képvisel, melyeket mi is magunkénak vallunk ma is, –folytatta Attila atya- magyarként kötelességünk tisztelnünk jeles elődeinket. A szent mise végén, szerencsés utat kívánt a kopjafát kísérő küldöttségnek, és reményét fejezte ki, egyszer a helyszínen, azaz Rodostón is, fejet hajthat Mikes emléke előtt.
A mise után, a kopjafát közszemlére állították a Szent Kereszt templom előtt, hol a hívek megcsodálhattak a helyi fafaragó mester míves munkáját.

A kopjafa 22-én indul el Szurdokpüspökiből Törökországba, Rodostóba, ahol e hónap 25-én felállításra kerül. Az akció kezdeményezője a Magyar Iszlám Közösség, amelyhez csatlakozott a Rákóczi Szövetség is.


Kép: Szászvári Linda

 

Megjött az első felajánlás!

Nagyon derék dolog ez a vendéglátás!

A 4. nap programjához szívesen hozzájárulnék. A Belvárosi sétát ki lehetne bővíteni egy cukrászda meglátogatásával. Ennek költségeit szívesen állnám. Ha tudok elmegyek. A szükséges pénzt mindenesetre [jó előre] elküldöm, ha megírod az összeget és a számlaszámot [címet].

Gyula!

Köszönjük szépen Gyula bátyám

 

Megérkezett a második felajánlás is:

A palesztin gyerekek balatoni kirándulása alatt (8.-9. nap)egy nagyon kedves ismerős állja az általa felvetett hajókirándulás költségeit!

Isten fizesse meg a jóságát!

Az együttműködés és a szeretet gyümölcse

Készül a jeles Mikes Kelemen kopjafája, elkészülte után e-hónap végén kerül felállításra Rodostón, Törökországban a Magyar iszlám Közösség és a Rákóczi Szövetség jóvoltából. A Kopjafa avatási ünnepségre Törökországba utazik a Magyar Iszlám Közösség elnöke Bolek Zoltán és Rózsa Flores Eduardo alelnök, valamint Iski Csaba, az elnökség tagja. Képviselteti magát a Rákóczi Szövetség és jelen lesz a Marosvásárhelyi születésű, szurdokpüspöki lakos Rózsa Márton-Zoltán fafaragó mester. (Szurdokpüspöki lakosok adományozták a csér-tölgyfa gerendát és Rózsa Zoltán-Márton társadalmi munkában készíti el a kopjafát)

Korábbi jelentésünk a kezdeményezésről

Pár sor Mikes Kelemenről

(a Wikipédiából)

II Rákóczi Ferenc, a "jóságos fejedelem", „belső inasa” (apródja), majd „bejáróvá”. Mikes Kelemen a Szabadságharc bukása után puszta szeretetből és megható hűségből elkísérte urát bujdosása útjára.

Mikes Pál és Torma Éva fia; atyja Thököly Imre pártján levő erdélyi úr volt, akit mint bujdosót hűtlensége miatt a havasalföldi vajda kiadott Heisternek, aki őt Fogarason 1700 körül kivégeztette. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt.

1711-ben Rákóczi csillaga lehanyatlott, és Mikes puszta szeretetből és megható hűségből elkísérte urát bujdosása útjára. Vele volt Lengyelországban, együtt tette meg vele a tengeri utat Franciaországba, ahol 1713. január 13-tól 1717. szeptember 15-ig időztek, amikor III. Ahmed szultán meghívására Törökországba utaztak. A Párizsban töltött idő elég alkalmat nyújtott neki a francia kultúrával és irodalommal megismerkednie. Törökország partján, Gallipoliban október 10-én kötöttek ki, s ettől fogva a szultán birodalmában várták az európai események alakulásától, a török háborútól, a francia szövetségtől, hogy mint szabadítók visszatérhessenek a hazába. Meg is jelentek a szultán drinápolyi táborában, de a háború kedvezőtlenül folyt a törökökre nézve, s az 1718 nyarán 24 évre kötött passzarovici béke meghozta nekik az első kiábrándulást. Augusztus 24-től szeptember 21-ig Bujukderében, azután pedig Jenikőben szállott meg Rákóczi híveivel, ahonnét ellátogattak Konstantinápolyba; sátoroztak az ázsiai parton is Bekhorban. Végül 1720 tavaszán a porta Rodostót tűzte ki, a Márvány-tenger partján bujdosóink végleges szállásául, ahová április 24-én érkeztek meg.

Itt teltek el Mikes hátralevő évei, 42 esztendő, örök honvágy között. Anyja a 20-as évek elején mindent elkövetett, hogy kieszközölje fia hazatérését; Mikesnek csak folyamodnia kellett volna amnesztiáért, de nem akarta elhagyni az öregedő fejedelmet. Később, mikor Rákóczi már nem élt, III. Károly halála után folyamodott az új királyhoz, Mária Teréziához hazatérhetésért, de sikertelenül. A hontalanság eleinte tűrhetőbb volt; a kolostori rendtartás mellett is, melyet a fejedelem a magyar telepen megkövetelt, eleinte hangosabb volt az élet, míg többen voltak; némi társas életről is lehetett szó, míg asszonyok is voltak a száműzöttek közt, néhány előkelőbb bujdosó felesége.

Ekkor szövődött Mikes életének is idillikus regénye Kőszegi Zsuzsi iránt. Vonzalmuk kölcsönös volt, de Bercsényiné halála után (1723) Zsuzsi Bercsényinek nyújtotta kezét, s mikor Bercsényi után özvegyen maradt, 1726-ban Lengyelországba költözött. Vele Mikes életének legderűsebb sugara tűnt el. A bujdosók is egyre gyérültek, és mikor Rákóczi 1735-ben meghalt, Mikes szeretetének a legfőbb tárgyát is elvesztette. Rákóczi József 1738. évi expedíciójában félkedvvel vett részt. Még örült is, hogy a töröknek nem sikerült benyomulnia Magyarországba, hogy a magyarok és erdélyiek nem siettek zászlójuk alá. Mikes 1739. június 5-én hagyta el Csernavodát, és Bukarestbe utazott, ahol a vajda nagy kitüntetéssel fogadta; útját Zay Zsimonddal Foksánig folytatta; szeptember 4-én az oroszok közeledtére visszafelé indult, és 17-én ismét Bukarestbe érkezett; itt lázzal küzdve sínylette át a telet. Majd beleunva a Porta a bujdosókkal való tüntetésbe, visszarendelte őket Rodostóba, ahova 1740. május 26-án elindulva Zayval, június 21-én érkeztek meg.

Mikor az 1741. évi hazakéredzkedés nem járt sikerrel, Mikes hívő ember beletörődésével tűrte sorsát. Az unalmát könyvírással, francia vallási és szépirodalmi művek átdolgozásával űzte el. Egymásután temette el bujdosó társait, míg 1758. október 22-től, Zay Zsigmond báró halála után egyedül maradt. E végső években (1759–61) engedélyt kapott, hogy levelet válthasson a családtagjaival, Huszár József báróval, s könyveiből is küldött haza. 1761. október 2-án Rodostóban halt meg, pestisben.

Rózsa-Flores Eduardo blogja

47 szufi vers c. könyvem éveleji bemutatójá (ÚJ képek)

Régi zsidó temető - Kisvásárhely - Zala

http://picasaweb.google.com/crnelflores/Uzsa

Uzsa